A társasági adó (TAO) területén a 2026-os adóév jelentős változásokat hoz, amelyek egyaránt érintik az adminisztrációt, a beruházási kedvezményeket és a kutatás-fejlesztési tevékenységeket.
1. Adóelőleg-fizetés könnyítés: a vállalkozások cash-flow tervezését érinti
- Értékhatár emelése: A havi adóelőleg-fizetési kötelezettség értékhatára az eddigi 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy több vállalkozás számára válik elérhetővé a ritkább, negyedéves előlegfizetés.
- Decembere 20-i határidő: A negyedéves fizetőknek az utolsó negyedéves előleget december 20-ig kell teljesíteniük,.
- Új cégek: Az alapítás évében továbbra sem kell adóelőleget fizetni, a második évtől azonban az adóhatóság becsült adó alapján írja elő azt.
2. K+F és fejlesztési adókedvezmények: változik az ösztönzőrendszer
- K+F szigorítás: A külső (például egyetemi) kutatásoknál sávos elszámolhatóság lép életbe
- Visszatérési lehetőség: A globális minimumadó-kompatibilis K+F kedvezményt választók a korábbi hat év helyett már öt év után visszatérhetnek az adóalap-csökkentő tétel alkalmazására.
- Környezetvédelmi beruházások: Új kedvezmény érhető el a környezeti károk felszámolására és rehabilitációra, legalább 100 millió forint értékű beruházások esetén. A kedvezmény mértéke akár a költségek 100%-a is lehet kárelhárítás esetén.
- Tiszta technológiák: Új jogcímként jelenik meg a tiszta technológiák gyártási kapacitását szolgáló beruházások támogatása, amely vidéken akár 35%-os támogatási intenzitást is elérhet.
Bővebben itt olvashat erről:
A társasági adó (TAO) rendszerében a 2026-os év egyik legjelentősebb változása a kutatás-fejlesztési (K+F) kedvezmények igénybevételének szigorítása, amely különösen a külső partnerekkel végzett kutatási tevékenységeket érinti.
Érintett partnerek: A szabályozás azokra az esetekre vonatkozik, amikor a vállalkozás felsőoktatási intézménnyel, az MTA-val, központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, vagy többségi állami tulajdonú gazdasági társaság formájában működő kutatóhellyel működik együtt.
Ez a változás arra ösztönzi a vállalatokat, hogy pontosabban határozzák meg és dokumentálják a végzett kutatási tevékenység jellegét, mivel a „kísérleti fejlesztés” kategóriába sorolt projektek után 2026-tól jóval alacsonyabb adómegtakarítást érhetnek el.
Sávos elszámolhatóság bevezetése: A legfontosabb változás, hogy a külső kutatóhelyekkel (például egyetemekkel, az MTA-val vagy állami kutatóintézetekkel) kötött írásbeli szerződés alapján végzett K+F tevékenységek elszámolható költségei differenciálódnak a kutatás típusa szerint.
A kedvezmény mértékének csökkenése: Míg korábban a külső K+F költségek egységesen 100%-ban elszámolhatók voltak (bizonyos korlátig), 2026-tól az adókedvezmény mértéke az alábbiak szerint alakul:
◦ Alapkutatás: továbbra is az elszámolható költség 100%-a.
◦ Alkalmazott (ipari) kutatás: már csak a költségek 50%-a számolható el.
◦ Kísérleti fejlesztés: csupán a költségek 25%-a vehető figyelembe adókedvezményként.
Változatlan korlát: Fontos megjegyezni, hogy bár az elszámolható arányok csökkennek, az adókedvezmény abszolút összeghatára továbbra is 500 millió forint marad.
Váltási lehetőség (Rugalmasság): A szigorítás mellett egy könnyítés is megjelenik a rendszerben. Azok a cégek, amelyek a globális minimumadó-kompatibilis K+F adókedvezményt választották, a korábbi hat év helyett már öt év után visszatérhetnek az adóalap-csökkentő tétel alkalmazására.
3. Technikai és speciális szabályok
- Transzferár kiigazítás: Szigorodnak az utólagos transzferár-kiigazítás szabályai: ha a felek nem számlamódosítással, hanem számviteli elszámolással korrigálnak, azt legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig el kell végezniük.
- Globális minimumadó: A törvény új fogalmakkal egészül ki (pl. egyszerűsített lefedett adó, elismert országonkénti jelentés), hogy megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak.
- Energiaellátók (Robin Hood-adó): Az adó kulcsa 41%-ról 31%-ra csökken 2026-ban, és új, energetikai fejlesztésre irányuló beruházási kedvezmény is igénybe vehető lesz.
Összességében a 2026-os TAO-változások a nagyobb stabilitást és a fenntarthatósági célokat szolgáló beruházásokat preferálják, miközben az adminisztrációs határ emelésével segítik a középvállalkozások likviditását,.
