Devizás könyvelésre való áttérés II.

money, money calculator, calculator, calculation, price, cost, table, how to calculate, computer, calculate, mathematics, pay, finance, save up, input, money, calculator, price, price, price, price, cost, cost, cost, cost, cost

Az áttérés során a korábbi devizáról áttérünk egy másik devizára, melyben a következő gazdasági évtől a könyvelésünket vezetjük. Az egyik devizanemről a másikra való áttérés során számos kihívást jelenthet az egyes tételek átszámításához alkalmazandó árfolyamok meghatározása, a mérlegbe kerülő értékek kalkulálása, valamint az árfolyam-különbözetek elszámolása.

A számviteli törvény előírásainak megfelelően az áttérési időponttal (mérlegfordulónap) üzleti évet záró beszámolót kell készíteni az áttérés előtti pénznemben. Az áttérési devizában, szintén az áttérés időpontjára, nyitó mérleget kell készíteni. A könyvvizsgáló által hitelesített mérleg alapján fogjuk megnyitni immár az új devizában a könyveket.

Áttérés eurós könyvelésre

  • A számviteli törvény rögzíti, hogy a forintban (áttérést előtti pénznemben) elkészült beszámoló mérleg adatait, illetve annak analitikus tételeit az áttérés napján érvényes, a MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén – a felsoroltak kivételével – kell euróra átszámítani. (A számítások során a devizaárfolyam reciprokával kell megszorozni a mérlegben illetve az analitikus nyilvántartásokban lévő forintösszegeket.) A forintegyenlegek átszámítása során árfolyam különbözet nem keletkezik!
  • Az euróban fennálló követeléseket, továbbá valuta-, devizakészleteket, illetve kötelezettségeket nyilvántartás szerinti valuta-, devizaösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni. Itt értelemszerűen nem keletkezik árfolyam különbség, amennyiben a korábbi számviteli politikában is az MNB került meghatározásra és eddig is a MNB árfolyama alapján végeztük az átértékelést. Tehát a forintban elkészült beszámolóban már elszámoltuk az árfolyam differenciát. Amennyiben MNB-től eltérő árfolyamot írtunk elő az áttérés előtti számviteli politikánkban (EKB vagy választott hitelintézet), akkor az analitikusan nyilvántartott devizaérték kerül a mérlegbe. A két eltérő euró árfolyam átszámítási különbözetet fog eredményezni.
  • Példa 1: Devizabetétszámla készletünk az év végén 200.000 EUR. Áttérés előtti számviteli politikán szerint választott hitelintézet árfolyama 392,00. MNB árfolyam 400,00. 200.000 EUR x 392,00 = 78.400 eFt került a forintos beszámolónkba. 200.000 EUR értéken kerül a nyitó, euróban készülő mérlegbe.78.400 eFt / 400,00 = 196.000 EUR a devizapénztár állományunk értéke az MNB árfolyamon. Átszámítási különbözet keletkezik 200.000 – 196.000 = 4.000 EUR értékben.
  • Harmadik devizanemben (például amerikai dollárban) nyilvántartott eszközök és források esetén az átszámítás MNB keresztárfolyamon történik. Átszámítási különbözet abból keletkezik, hogy az analitikus nyilvántartás szerinti devizaérték keresztárfolyamon számított értéke és a forintos nyilvántartás szerinti MNB árfolyamon átszámított devizaérték között különbség van.
  • Példa 2: Vevő követelés összege év végén 150.000 USD. Áttérés előtti számviteli politika szerint választott hitelintézet árfolyama 375,00. MNB árfolyam 388,00. (MNB EUR árfolyam 400,00). 150.000 USD x375,00 = 56.250 eFt értéken került a forintos beszámolónkba. 56.250 eFt / 400,00 = 140.625 EUR a követelés MNB EUR árfolyam értéke MNB keresztárfolyam: 388 / 400 = 0,97150.000 USD * 0,97 = 145.500 EUR értéken kerül a nyitó, euróban készülő mérlegbe. Átszámítási különbözet keletkezik: 145.500 – 140.625 = 4.875 EUR

Az eurós nyitó mérleg elkészítése során tehát átszámításból származó összevont különbözet keletkezhet. Amennyiben ez a nettó különbözet nyereség típusú, akkor a tőketartalékot növelni fogja, ha veszteség típusú, akkor az eredménytartalékot fogja csökkenteni ezzel módosítva a következő adóév adóalapját.

Jegyzett tőke átszámítás sajátosságai:

A cégnyilvántartásban nyilvántartásba vett jegyzett tőke összege várhatóan el fog térni az fordulónapi MNB árfolyamon átszámított összegétől tekintettel arra, hogy az alapító okirat módosítása hamarabb történik, mint az áttérés időpontja.

A keletkezett átszámítási különbözetet a tőketartalékkal szemben kell elszámolni. Amennyiben a tőketartalék ilyen módon negatívba fordulna, a negatív különbözetet az eredménytartalék számlán kell rendezni.

Abban az esetben, ha erre az eredménytartalék sem biztosít fedezetet az átszámítási különbözetre, akkor alacsonyabb értékű jegyzett tőkét kell meghatározni.

Hasonló cikkek