Kriptovaluta validálás kérdései

A hand holding a hammer above a Bitcoin coin on a wooden surface, symbolizing cryptocurrency volatility.

A magyarországi kriptovaluta-szabályozás egy jelentős változáson ment keresztül, amely új kötelezettséget, és kötelező validálást vezette be a legtöbb kriptotranzakcióra. Ez a folyamat és az előírások értelmezése sok kérdést vet fel a felhasználókban és a szolgáltatókban egyaránt.

Itt próbálom összegyűjteni azokat a kérdéseke, melyek segíthetik a tájékozódást az új szabályozási környezetben.

1. Mi egyáltalán a validálás?

1.1. Mi az a kriptovaluta validálás?

A validálás egy kötelező pénzmosás-ellenőrzési fókuszú folyamat. A lényege, hogy egy engedéllyel rendelkező szervezet speciális blokklánc-elemző szoftverekkel megvizsgálja a kriptotranzakcióban részt vevő küldő és fogadó tárcacímek pénzmosási kockázatát. Fontos kiemelni, hogy ez nem egy teljes körű eredetigazolás, hanem egy specifikus, tranzakcióra vonatkozó kockázatelemzés.

1.2. Miért van rá szükség?

A törvényalkotó célja egyértelműen a pénzmosási kockázatok csökkentése és kiszűrése volt a kriptovaluta-váltások során. Ez a kötelezettség egy magyar specialitás, amely a nemzetközi szabályozási keretrendszereknél (például az EU-s MiCA rendeletnél) szigorúbb követelményt támaszt a piaci szereplőkkel szemben.

1.3. Ki végzi a validálást Magyarországon?

A validálást Magyarországon kizárólag az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) által engedélyezett, erre szakosodott vállalkozás(ok) végezhetik. Az első ilyen engedélyt a Caduceus Zrt. kapta meg, ezzel ő lett az első hivatalos validálási szolgáltató az országban.

2. Hogyan működik?

2.1. Milyen tranzakciókat kell kötelezően validálni?

A szabályozás elsősorban a váltási műveletekre fókuszál. A következő tranzakciótípusokat kötelező validálni:

  • Kriptoeszköz átváltása pénzre (pl. USDT eladása forintért egy tőzsdén)
  • Kriptoeszköz átváltása más kriptoeszközre (pl. BTC cseréje ETH-ra egy szolgáltatónál)

A Büntető Törvénykönyv (BTK) szempontjából különösen az 5 millió forintot meghaladó értékű (ún. „jelentős érték”) váltások esnek szigorú megítélés alá, ha validálás nélkül történnek.

2.1.1. Miért jelent ez a szabályozás kihívást a nagy nemzetközi kriptotőzsdék (CEX-ek) számára?

A magyar validálási folyamat egy egyszerű Küldő Tárcacím -> Fogadó Tárcacím modellre épül, ami a klasszikus váltóknál (pl. a korábbi CoinCash modell) tökéletesen működik.

A nagy nemzetközi CEX-ek azonban „zárt rendszerként” üzemelnek. Amikor egy felhasználó a tőzsdén belül vált át egyik kriptót a másikra (pl. BTC-t ETH-ra), az valójában nem egy valódi blokklánc-tranzakció két különálló cím között, hanem egy belső, központi adatbázisban végrehajtott egyenleg-átírás. Emiatt egy ilyen belső váltásról a CEX nem tud konkrét küldő és fogadó tárcacím párt megadni a validátornak.

Ez az alapvető működésbeli különbség az oka annak, hogy sok nagy tőzsde számára komoly technikai kihívást jelent a magyar szabályoknak való megfelelés, ami miatt korlátozzák szolgáltatásaikat vagy elhagyják a magyar piacot, mint például azt a Revolut is tette.

2.2. Hogyan zajlik a validálás a gyakorlatban?

A folyamat a felhasználó szempontjából jellemzően három egyszerű lépésből áll:

  1. Adatmegadás: A felhasználó (vagy a nevében eljáró szolgáltató) megadja a küldő és a fogadó tárcacímet a validátornak.
  2. Elemzés: A validátor speciális blokklánc-elemző szoftverekkel és szankciós adatbázisokkal megvizsgálja a megadott címek kockázati besorolását és a köztük lévő kapcsolatot.
  3. Igazolás kiállítása: A vizsgálat eredményéről a validátor kiállít egy hivatalos dokumentumot, az úgynevezett „megfelelőségi nyilatkozatot”.

2.3. Mit tartalmaz ez a „megfelelőségi nyilatkozat”?

Az igazolás nem tartalmaz személyes adatokat. Csupán a tranzakcióhoz kapcsolódó címeket és a validátor által megállapított pénzmosási kockázati szintet tünteti fel. A lehetséges besorolások a következők:

  • Alacsony kockázatú
  • Közepes kockázatú (további figyelmet igénylő)
  • Magas kockázatú

2.4. A bank köteles elfogadni a kiutalást, ha van ilyen igazolásom?

Nem, a bank nem köteles automatikusan elfogadni a tranzakciót.

A megfelelőségi nyilatkozat megléte csupán egy előfeltétele annak, hogy a bank egyáltalán foglalkozzon a kriptotőzsdéről érkező utalással. A banknak továbbra is el kell végeznie a saját, törvényileg előírt pénzmosás-ellenőrzési eljárását, és a saját kockázatelemzése alapján hozza meg a végső döntést a jóváírásról. A bank felülbírálhatja az igazolást mindkét irányban: elutasíthat egy alacsony kockázatúnak ítélt tranzakciót a saját belső eljárása alapján, de akár el is fogadhat egy közepes kockázatút, ha az ügyfélről és a tranzakció hátteréről egyéb, megnyugtató információval rendelkezik.

3. Mikor NEM kötelező?

3.1. Milyen esetekben nem kell validációt végezni?

Az SZTFH rendelete több fontos kivételt is meghatároz, amikor a váltási tevékenység nem validálásköteles.

  • Díj ellenében nem végzett váltást:
    • Amikor a szolgáltató nem számít fel külön tranzakciós díjat a váltásért. Erre példa a Bitpanda által egy időben alkalmazott modell, ahol a költséget az árfolyamrésbe (spread) építették be. Szakértői vélemények szerint azonban ez a megoldás egy „túl egyszerű kibúvónak” tűnhet, és kérdéses, hogy hosszú távon is mentesíti-e a szolgáltatókat a validálási kötelezettség alól.
  • Magánszemély saját célú kripto-kripto váltása:
    • Amikor egy magánszemély a saját tulajdonában lévő kriptovalutát egy másik fajta kriptovalutára cseréli, és ez a művelet a saját, ellenőrzése alatt álló tárcák között zajlik.
  • Decentralizált pénzügyi (DeFi) műveletek:
    • Ide tartoznak a decentralizált tőzsdéken (DEX) végrehajtott váltások, a likviditás biztosítása (liquidity pooling) és a hálózatok közötti átutalások (bridging), mivel ezeknél jellemzően nincs egy megfogható, központi szolgáltató.
  • Nem rendszeres, magánszemélyek közötti váltás:
    • Például, ha valaki egy ismerősével eseti jelleggel, nem üzletszerűen vált kriptovalutát készpénzre vagy fordítva, és ezért a szolgáltatásért nem számít fel díjat.

4. Mi történik validálás nélkül?

4.1. Milyen jogi következménye van a validálás elhagyásának?

A validálási kötelezettség megszegése a Büntető Törvénykönyv (BTK) hatálya alá esik, ami komoly jogi következményekkel járhat mind a felhasználóra, mind a szolgáltatóra nézve, különösen 5 millió forintot meghaladó érték esetén.

Érintett fél BűncselekményÉrtékhatárBüntetési tétel
FelhasználóJogosulatlan kriptoátváltás igénybevétele 5 millió Ft felett (jelentős érték)Akár 2 évig terjedő szabadságvesztés
Szolgáltató Jogosulatlan kriptoátváltási szolgáltatás nyújtása5 millió Ft felett (jelentős érték) Akár 3 évig terjedő szabadságvesztés

Figyelem! A Büntető Törvénykönyv indoklása szerint a több részletben, rövid időn belül végrehajtott váltások értéke összeadódhat, és együttesen is elérhetik a bűncselekményi értékhatárt, amennyiben a hatóságok úgy ítélik meg, hogy azok „egységes akaratelhatározással” történtek.

5. Gyakorlati kérdések – elméletben

5.1. Hogyan tudok magánszemélyként tranzakciót validáltatni?

Abban az esetben, ha egy kriptotőzsde (CEX) még nem építette be a rendszerébe a validálást, egy magánszemély elméletileg közvetlenül is elvégeztetheti azt. A folyamat a következőképpen nézhet ki:

  1. Kapcsolatfelvétel: Keresd meg közvetlenül az engedéllyel rendelkező validátor céget (pl. Caduceus Zrt.).
  2. Megbízás: A cég weboldalán keresztül add le a megbízást a validálásra. Ehhez meg kell adnod a tranzakcióban érintett két tárcacímet: a küldő címet (pl. a saját hidegtárcád címe) és a fogadó címet (pl. a tőzsde befizetési címe). Ezt még akkor érdemes megtenni, amikor a MICA engedéllyel rendelkező tárcádon lévő kripto valutádat még nem váltottad fiat valutára (mert ez már adózási pont lesz).
  3. Igazolás fogadása: A validátor elvégzi az ellenőrzést, és emailben elküldi neked a „megfelelőségi nyilatkozatot”.
  4. Banki ügyintézés: Miután a tőzsdéről elindítottad a kiutalást a magyar bankszámládra, a bank valószínűleg keresni fog az átutalás eredete miatt. Ekkor kell bemutatnod a kapott igazolást, ami az eljárás megindításának feltétele.

5.2. Mennyibe kerül a validálás?

Magánszemélyek számára a validálás díja tranzakciónként (egy cím-pár ellenőrzéséért) 5000 Ft + ÁFA.


Gyakorlati tapasztalat a validálásról még nincs. Sőt még egyetlen MICA engedéllyel rendelkező váltó sem szerződött le validátorral. Érdemes figyelni az ezzel kapcsolatos fejleményeket. Ehhez naprakész információkat találhatsz a Kripteusz honlapján.

Hasonló cikkek